Tekerj magadnak színes gömfűzért!

Mai bejegyzésünkben ismét teret engedünk egy vendégbloggernek, hiszen kedvenc szomszédasszonyom felajánlotta, hogy megszínesíti kicsit a Galagonyát. Jöjjön hát egy ötlet az esték és kerti partik vidám dekorációjához!

* * *

A megvalósult ötlet, mint oly sok minden, most is egy vicces elszólásból lett. Indult abból, hogy már egy ideje azon morfondíroztan, lecserélem a plafonból lelógó lámpáimat, mert nem tetszettek. Aztán győzött a fantázia és a tettek mezejére léptem, így lettek új lámpabúráim. A többit már Ti is láthatjátok.

Olcsó, színes, díszes, mókás...persze ha van otthon pár alap dolog, vagyis hozzávaló, pl. egy elhanyagolt izzósor karácsonyról, vizibomba nyárról, maradék fonalak a csíkos sálból, hímzőcérna... no és textílkeményítő, mert a damaszt attól lesz szép, illetve vele tudtam a fonal/cérnagolyókat gömbökké varázsolni.

Így már csak egy kis időt kell rászánni, és a határt csupán a fantázia szabja.

Végül jöjjön néhány tipp és trükk! Érdemes először csak egy gömböt készítni, mert ha elszúrnánk valamit, akkor azt később ki tudjuk küszöbölni. A lufikat pedig nem árt bekenni kézkrémmel egy csöppet, így nem fog nagyon rátapadni a fonal, mikor megszárad. A keményítőt drogériaüzletekben be lehet szerezni, a higítás kb. 6:1 a keményítő javára. Száradás után kiszúrjuk a lufikat, óvatosan kihúzzuk egy résen, és már rá is tehetjük  színes búrácskáinkat az égősorra.

Végül már csak az a feladatunk, hogy élvezzük munkánk hangulatos gyümölcsét.

Szandi

A medvehagyma bűvöletében

Hosszú, lusta hallgatás után egy növény (és talán kicsit a tavasz) sarkallt arra, hogy újra bejegyzést írjak. Manapság nagyon trendi lett a medvehagyma és a belőle készült ételek, amiknek se szeri, se száma. A növényről most nem regélnék, azt itt megtalálja, aki kíváncsi rá. Ilyentájt sokfelé megtalálható, árnyas erdőbéli domboldalakat szereti a legjobban. Ha úgy döntünk, hogy engedünk a tavasz csábításának, és magunk szedjük, két dologra kell odafigyelni. Az egyik, hogy ne húzzuk-rángassuk, hanem óvatosan tépjük le a kiszemelt levelet, lehetőleg egy növénykéről egyet, hogy még legyen esélye a további boldog növényéletre. A másik, hogy ne a mérgező gyöngyvirág levelét gyűjtsünk be medvehagyma helyett, de ha tudod, mit keresel, nem lehet gond.

A címszereplő növénnyel készült pesto nagyon népszerű, és a vele készült pogácsáról már mi is írtunk itt a Galagonyán, most valami egyszerű, gyorsan elkészíthető ételt szeretnék megmutatni Nektek: a medvehagymás-spenótos-juhtúrós tésztát.

Én ma csak mélyfagyasztott spenóttal tudtam operálni, a recept pedig elég "gondolomformán" alapú, vagyis a hozzávalók mértékét aszerint változtathatjuk, hogy mennyire kedveljük az ízüket. Lehet így spenót nélkül készíteni, de ha valaki a fokhagymát nem szereti, vagy kihagyná a sonkát - szíve joga.  Ha szalonnát használok, nemsózom, és így tovább. Számomra a két lényeg a medvehagyma és a juhtúró volt, két agadnyi tésztát készítettem. A hozzávalók tehát:

egy csokor medvehagyma

juhtúró (én brynzát használtam)

spenót

hagyma

fokhagyma

sonkaszalámi (vagy sonka vagy szalonna)

só

bors

olívaolaj

tészta.

A tésztát megfőzzük, ahogy szoktuk. Két evőkanál olívaolajon picit megfuttatjuk a felkockázott vöröshagymát (én egy fél fejet használtam), egy gerezd átnyomott fokhagymát és a felkockázott sonkaszalámit.

Mikor kicsit már megpirultak, hozzáadjuk a spenótot (két kis fagyasztott kockányit) és egy csokor felaprított medvehagymát.  Kevés sót, borsot szórunk rá. Teszünk hozzá kb. fél deci vizet, és megpároljuk a keveréket. Az egész nem tart tovább 5 percnél, ami azért is jó, mert az íze friss marad.

Mikor késznek nyilvánítjuk, összekeverjük a tésztával, és rádaraboljuk a juhtúrót. Ha akarunk, még reszelt sajtot is tehetünk rá, de nem igazán szükséges. (Mondja ezt egy sajtimádó...)

Kellemes sétát és medvehagymaszedést, jó étvágyat kívánok ehhez a tavaszi finomsághoz!

A, mint advent

Itt van advent első vasárnapja, ideje meggyújtani a koszorúnkon az első gyertyát. Én személy szerint idén sem koszorút készítettem, mindjárt meg is mutatom, hogy mit.

A pinteresten néztem körül, és láttam 3-4 jó ötletet, amikből aztán kialakítottam a sajátomat. Ha az adventi koszorútok már kész van, ünnepi díszekhez is lehet meríteni ötleteket!

Kánikula esetére

A homlokomon lecsorgó izzadtságcseppek növekvő száma okán arra a döntésre jutottam, hogy itt az ideje egy hűsítő bejegyzésnek. Összeszedtem pár olyan dolgot, amit mostanában lestem el a pinterestről, és kipróbáltam.

Legyenek az elsők a jégkockák. Mindenki tud jégkockát csinálni, vannak például azok a praktikus zacskók, amikkel kisebb vagy nagyobb méretűt lehet készíteni. Én újabban ismét a hagyományos műanyag jégkockakészítőt használom, ugyanis mindenfélével díszített/ízesített jegeket csinálok. A "mindenféle" volt eddig mentalevél, meggy, csereszenye, levendulavirágzat, málna és áfonya.  Miután elkészül egy adag, átteszem a többi közé egy zacsiba, és jöhet is a következő. Citromdarabkásat még mindenképpen szeretnék gyártani. Ja, és egy tipp: ha véletlenül a gyümölcs, amit vásároltok nem a legérettebb, és nem szívesen ennétek meg, azt is fel lehet használni. Én a múltkor egy félig érett sárgadinnyét kockáztam fel, és fagyasztottam le: jégkockának pompásan bevált!

A fentiekhez kapcsolódik a következő ötlet, ami szintén számtalan variációs lehetőséget ad. Limonádé és fröccs. Limonádét készíthetünk egyszerűen vízből gyümölcsdarabokkal, ahogy egy tavaly nyári bejegyzésben már javasoltam. A következő változat az, ha szörpöt teszünk a vízbe, legyen az házi készítésű vagy bolti - ez utóbbiból is vannak nagyon finom, jó minőségű termékek. És persze lehet készíteni finom fröccsöket is, csavarva kicsit a dolgon, szörpöt hozzáadva. A roséfröccs egy kis bodzaszörppel valami isteni finom. Ha pedig a szemünknek is kedveskedni szeretnénk, díszítsük az italt gyümölcsökkel, jégkockával, mentalevéllel.

Az utolsó, amiről írni szeretnék, az a pálcikás fagyi. Én eddig csak kerülgettem a dolgot, de egy kedves barátnőm felhívta rá a figyelmemet, hogy már sok helyen lehet kapni jégkrémkészítő szettet, ami így néz ki:

A belevalóra számtalan változatot olvastam. Amit eddig kipróbáltam, az a joghurtos - erdei gyümölcsös variáció. Az eredeti receptben szerepelt kókuszszirup, ettől pénztárcakíméletből eltekintettem. 

A receptem így szól: keverj össze a jégkrémkészítő edénykék méretéhez viszonyítva elegendőnek tűnő mennyiségű málnát, ribizlit, áfonyát, szedret satöbbit. Facsarj rá egy fél citrom levét és szórd meg egy teáskanál porcukorral. Hagyd állni, amíg elkészíted a joghurtos keveréket. Az sem bonyolult: fogj két natúr joghurtot, és keverj bele ízlés szerint porcukrot, én egy evőkanállal szórtam bele. Ezután törd össze egy villával a gyümölcsöket, és keverd össze a joghurttal. Így a joghurt kap a gyümik levéből, de lesznek majd finom darabkák a jégkrémben. Javaslom, hogy ha kicsit sok lett a keverékből, és nem fér bele mind az edénykékbe, gyorsan együk meg!

A következő, amit ki fogok próbálni a narancsleves jégkrém lesz.

Irány tehát gyorsan a piac, hogy a kedves nyanyáktól gyorsan beszerezhessetek egy kis friss gyümölcsöt az alkotáshoz. 

Jó hűsölést kívánok, vigyázzatok magatokra!

Csip-csirip

Kitört a tavasz, ami lassan már nyárnak tűnik, és szükségét éreztem egy kis design-újításnak a lakásban. Ne nagy dologra gondoljatok, csak annyi, hogy ha kint vagyok a balkonon vagy kinézek az ablakon, kedves látványban legyen részem. Nem hiába hívnak unokatestvéreim „biológus”-nak, most is ilyen irányban kezdtem el gondolkozni, és madárkák lettek a mintái a két egyszerű DIY-projektnek.  [A „biológus” titulus egyébként ironikus-szarkasztikus hangnemben szokott elhangzani, mikor mondjuk felismerek egy madárhangot vagy megfigyelek valamit a fűben, elhangzik a mondat: „Nnnnnna, a biológus…..”]

Az egyik csak annyi, hogy az évekkel ezelőtt vásárolt, és igencsak megkopott virágcserépdíszt újrafestettem. Rájöttem, hogy vannak nagyjából az eredeti színeknek megfelelő, fényes akrilfestékeim, ezekkel egy negyed óra alatt varázsoltam át madaramat, aki most újra régi fényében vigyázza a piptéremet a balkonon.

A másik projekt már kicsit több időt igényelt, de nem kevésbé volt egyszerű: papírmadárkákkal díszítettem az ablakomat. A mintát a pinterestről vettem, kinyomtattam a képet.

Ebből csináltam meg a sémákat, amiket aztán színes nyomtatópapíron körberajzoltam. A szárnyasok kivágása volt az egyetlen unalmas művelet, de az is túlélhető, pláne, hogy az áhított cél lebegett a szemem előtt. Azon sokat gondolkoztam, hogy miből legyek a drót, amin ülnek a madarak: feketére festett/filcezett papírból (de ha odaragasztom az ablakhoz, azt nehezebb utána leszedni), esetleg ragasszak fel fonalat? Végül az öntapadós fekete vignetta mellett döntöttem, reményeim szerint ezt majd könnyen el is tudom távolítani az ablakról. 

A színes papírokat végül picire vágott celluxszal rögzítettem, hogy minél kevésbé zavarják az összképet.

Szó se róla, manapság még szívesebben nézek körbe otthon, mert madárkák ülnek erre is, arra is.

A mi tésztánk

Amikor tervezgettük a blog elindítását, biztosak voltunk benne, hogy ezt a receptet mindenképp megosztjuk a világgal. Most jött el az ideje. Fogadjátok sok szeretettel, hosszú ideig dédelgettük, vigyázzatok rá! 

Annyit kell tudni a "Mi Tésztánkról", hogy teljesen a magunkénak tudjuk a recept megalkotását. Lehet mosolyogni, mi is azt tesszük, de kinek ne lenne saját, utánozhatatlan receptje?

Nézzük is a hozzávalókat:

A zöldségeket lehet variálni, de a cukkini, répa, paradicsom mindig szükséges. Kukorica, gomba, lila káposzta, zsenge cukorborsó mind beleillik a képletbe. A főzőtejszín és a paprikás-fokhgymás sült krumpli fűszersó kihagyhatatlan!

Darabolunk, és a sütési időnek megfelelően egymást után piríthatjuk össze a zöldségeket. Ha nem csak az ízét, de paradicsomdarabkákat is szeretnénk bele, akkor csak a legvégén tegyük a serpenyőbe, mert gyorsan szétfő. Közben pedig a tésztát se felejtsük el kifőzni. A penne, spagetti formák a legjobbak.

Fűszerezünk, kevergetünk és amikor minden megpuhult, jöhet a tejszín. Ha a tészta is elkészült, keverjük össze a zöldségekkel. 

Ha nem volt elég időnk, akkor ennél a pontnál álltunk neki enni, viszont ha még bírtuk kicsit, reszeltünk sajtot, és összesütöttük az egészet.

Ezek után pár perc és elkészül a gyors és mennyei finomság. 

Talán azt szeretem ebben az ételben a legjobban, hogy lehet variálni, kevés időt és még kevesebb munkát igényel.

Próbáljátok ki, mennyei lesz!

Jó étvágyat!

Most már jöhet a nyúl!

A húsvéti előkészületek nem csak sonkafőzésből meg takarításból állnak, ennél sokkal színesebbé tehetjük a dolgot. Tegnap este összeültünk Gicával, hogy kicsit feldobjuk az idei húsvétot is. Ebben a bejegyzésben tippeket adunk, hogy hogyan lehet egyszerűen kedves dekorációkat eszközölni az egyik kedvenc ünnepünk tiszteletére.

Én (Eszti vagyok) idén is terveztem tojásfát készíteni, az alapját ezúttal kedves aranyesőágak adják, így apróságokat szerettem volna rátenni, hogy a sárga virágok is érvényesüljenek. Valami új díszen gondolkodtam, és végül a helyi hobbiboltba beszereztem (méretükhöz képest arcpirítóan drágán) pici fatojásokat, és ezeket dekortapaszoztam be. Értelemszerűen nem kell hozzá se ragasztó, se semmi más, csak a falapocskák, dekortapaszok és egy éles kisolló. Nem nagyon van mit magyarázni, a kupaktanács végül azt szavazta meg, hogy az akasztók a tojásokhoz illő színűek legyenek.

A másik projektem a fonallal díszített tojásokról jutott eszembe, amit tavaly meg is mutattam Nektek. Az apróra vagdosott gyöngyfonal nem csak tojás díszítésére használható, gondoltam, és elkezdtem nyúlban gondolkozni:

A mutatvány legkellemetlenebb része a fonal felvagdosása apró darabokra. Vagy lehet, hogy ez csak én vagyok, de azt nagyon untam a végére, pedig ha jó tömött bundájú nyulat akarunk, akkor sok fonaldarabkára van szükség. Utána már csak be kell ragasztózni a kartont, és rányomkodni a színes díszítést. A stiftes ragasztó tökéletes ehhez a művelethez, a kartonból bármilyen forma kivágható, tehát ha valaki valamikor "boldog szülinapot" feliratot szeretne így készíteni - miért is ne? A nyusziformát egyébként nagyon egyszerűen készítettem: google képkeresőbe beírtam, hogy "nyuszi stencil" (bunny pattern, bunny logo stb.), és a képernyőn megfelelőképp kinagyítva fénymásolólapra átrajzoltam a körvonalát.

A készterméket aztán sok mindenre használhatjuk: csomagolásra ragasztva, felakasztva, de akár hűtőmágnest is készíthetünk belőle.

Folytatva a készülődést (Gica), egy rém egyszerű tavaszi madárkás ötletet, és egy két perces tojásdíszítő módszert mutatok.

A madárkához kell egy szimpatikus sablon (ahogy az Eszti a nyuszinál írta, google a barátunk), ragasztó, és jelen esetben valamilyen tavaszias textil. Először mintás kartonból szerettem volna elkészíteni őket, de mivel nem találtam kedvemre valót, improvizáltam.

Mint látjátok, lett felakasztható, és felragasztható változat is.

A tojások.

Mondhatjuk, hogy eléggé hipszterek lettek, de egy vékony alkoholos filcen és főtt tojáson kívül másra nem is volt szükségem. Egyszerű, de annyira jó, hogy már most bánom az elválást.

Színes, vidám húsvétot kívánunk mindenkinek!