Visszaszámlálás

Én is csak most láttam hétfőn a facebookon ezt a kedves kis hóembert, de szerintem még mindig nem késő elkészíteni, és szinte semmibe nem kerül.

Ami kell hozzá:

- egy papírtányér

- fehér, fekete és narancsszínű papír

- újságból kivágott számok 1-től 24-ig

- drót vagy egy jancsiszeg

- olló, ragasztó

- filctoll (fekete, esetleg narancssárga)

Miután a számokat kivagdossuk, felragasztjuk őket a papírtányér szélének alsó 4/5-ére az óramutató járásával ellenkezőleg 1-től 24-ig, mivel ugyebár ez egy visszaszámláló naptár. Kivágunk kalapformát és két szemet a fekete papírból, és felragasztjuk ezeket is. A kis fehér lapdarabra írhatjuk a naptár lényegét. A narancsszín papírból egy sárgarépát  kanyarintunk mutatónak olyan méretben, hogy ne lógjon le a tányérról. Kilyukasztjuk a sárgarépa alját és a tányér közepét, és a dróttal vagy jancsiszeggel rögzítjül a mutatót. Már csak nagy mosolyt kell rajzolnunk, és kész a visszaszámoló hóemberünk. És ugyan az enyémnek idén csak 20tól kellett visszaszámlálnia, de jövőre kezdhetjük előről.

Sokoldalú dekortapasz

Nagyon bírom a dekortapasz angol nevét: washi tape (mangolul ejtsd: "vasi téjp".) A manapság oly kedvelt DIY kellék egyébként Japánból terjedt el, a vasi az ő ősi merített papírjuk neve. Csak bizonyos fafajokat használnak a papír gyártására, és készítenek belőle sódzsit (japán ajtót), dísztárgyakat, játékbabát, írástekercseket, lámpaernyőt, díszdobozokat is. 

Meg szerencsére a washi tape is elterjedt. Mi is belemerültünk a témába, jól körülnéztünk a neten ötletekért, és több különböző dologra használtuk fel az elmúlt hónapokban. Különösebb magyarázatot a legtöbb nem igényel, beszéljenek a képek magukért.

Mécsestartók

Fényképtartó

Ajtódísz

Díszítés jegyzetfüzetre

Erről azért írnék pár sort. A tollmintát úgy találtam a neten, és már nem emlékszem, hogy ott hogy csinálták, de nekem így egyszerűbbnek tűnt. A kiválasztott dekortapaszt visszaragasztottam önmagára, akkora hosszban, amekkora tollat szerettem volna belőle. Arra azért ügyeljünk, hogy arányos legyen. Tollra emlékeztető formát vágtam ki belőle. aztán óvatosan szétválaszottam a két réteget, majd egyszerűen egymás mellé ragasztottam őket, és körberajzoltam tűfilccel. A többi ragasztgatás már csak fantázia kérdése.

Ízletes ősz

Ezt az ételt tavaly készítettük el először (akkor már kezdett megfogalmazódni bennünk a blog létrehozása), idén a bejegyzések tervezésekor pedig, az elsők között volt ez a fenséges, őszi finomság.

Végy egy pici, kerek sütnivaló tököt a piacon.

Szerezz be mellé főzőtejszínt, egy marék diót, camembert sajtot, áfonyát, szerecsendiót és mondjuk trappista sajtot. Az adagokat most azért nem határoztam meg pontosan, mert a tök nagyságától függően változhatnak.

Ha minden megvan, vágjuk le a tök kalapját és egy kanállal belezzük ki. Itt figyeljünk rá, hogy ne dobjuk ki a rostos belsejét, a mag nélküli részeket visszatöltjük majd. Hogy mennyit szedjünk ki? Pont annyit, hogy legyen hely a tölteléknek és ne legyen vastag, hogy könnyen átsülhessen.

Ha ezzel megvagyunk, készítsük el a tölteléket. A camembert kockákat, a durvára vágott diót, a lereszelt sajtot keverjük össze a főzőtejszínnel, szórjunk bele az ízlésünknek megfelelő mennyiségű áfonyát és szerecsendiót. Ó, és persze az előzőleg kiszedett belsőséget. Merjük vissza a tölteléket és tegyük rá a kalapot.

Tegyük egy tepsire (érdemes alá alufóliát tenni), és előmelegített sütőben 50-60 percig süssük, majd vegyük le a kalapját és tegyünk rá sajtszeleteket, amit kicsit pirítsunk rá és kész is.

Lágy és ízletes. Azt hiszem ez lett az egyik kedven őszi ételem. Próbáljátok ki!

Nagy, szezonális mécsestartó

Van ez a kétoldalú hisztéria a Halloween körül ("Juuj, de cuki kis külföldi hagyomány, vegyük át!" vs. "Magyar vagyok, dögöljek meg, ha jól érzem magam, csak mert mások azt teszik!"), én meg csak annyit szeretnék mondani: a tökből kedves és/vagy ijesztő, bohókás és/vagy borzongató őszi lámpásokat lehet készíteni, amik megmelengetik picit a lelkünket ezeken a hideg estéken.

És ez nekem pont elég.

Klikk!

Én bizony fotózom is, azaz van egy jó kis gépem, és néha jókor nyomom meg a gombot. Ez ennyi. Múltkorjában csuda egy helyen jártam, és bár a fényképek nem adják teljesen vissza a varázslatosságát, azért mégiscsak megcsillantják azt. Beszéljenek hát ők helyettem:

Be kell vallanom, az ősz nem a kedvenc évszakom, de amikor ezt az arcát mutatja... hát azért lehet szeretni. 

Variációk tojásra

Ez azon ritka alkalmak egyike, mikor nem csak együtt készítünk valamit, de együtt is írjuk róla a bejegyzést.

Jó ideje kiderült már, hogy mikor mi ketten "tojáskrémről" beszélünk, nem ugyanarra gondolunk. Ezért úgy döntöttünk, hogy megosztjuk Veletek, hogy hogyan is van ez.

Közös hozzávalóink:

Akkor kezdem én (Gica). Amire szükség lesz:

- tojás, mustár, piros arany(lehet csípős, vagy csemege) egy fél fej hagyma, tejföl, só, bors.

A megfőtt tojásokat lereszeljük, vagy villával összenyomkodjuk, ahogy kényelmesebb. Ha megfelelő az állag, mehet bele a többi hozzávaló. Tejfölből én egy evőkanálnyit szoktam, és a mustárból is körülbelül ennyit. Kever, kóstol, kever, kóstol...és kész!

Akkor jöjjön Eszti változata. Az én tojáskrémem véleményem szerint a világ legegyszerűbbike. Csak a sárgáját használjuk fel, ezeket villával összetörjük, sózzuk, majd puha vajjal alaposan elkeverjük. Egy tojásra kb. egy negyed vajat lehet számolni. Ha fogyasztás előtt betesszük egy rövid időre a hűtőbe, akkor könnyen kenhető lesz az állaga, és akár szendvicsbe a feltétek alá is kenhetjük. Meg lehet persze bolondítani például egy kis zöldfűszerrel (kakukkfű vagy petrezselyem), de anélkül is igazán finom.  

Amikor kitaláltuk, hogy mi ezt ugyan megosztjuk mindenkivel, már előre összefutott a nyál a szánkban, hiszen mindkettő fenséges. Teljesen más, és mégis ugyanolyan jó a két változat. Sajt, zöldség és minden mi jó, illik hozzá. Jó étvágyat kívánunk!

Szépüljetek lekváros üvegek!

Ez a mostani egy rövidebb bejegyzés lesz, de remélem, meghozza a kedveteket a dekoráláshoz. Valószínűleg túl vagytok már a befőtt, lekvár főzésen, éppen ezért itt az ideje az üvegek feldíszítésének. Csinálhatjuk azért, mert szebb lesz tőle a spájz, kamra vagy mert így stílusosan tudunk ajándékozni belőlük.

Nekem egy nagyon egyszerű ötletem volt, amihez nem kellett más, mint egyszínű dekortapasz, ahhoz illő anyag, illetve kötöző. Na, meg persze a finom szilvalekvár.

Szerintem jól néz ki, ha a lekvár színének megfelelő dekorációt választunk, de ez már mindenkinek a saját ízlésén múlik.

A végeredmény pedig:

Jó munkát!

P, mint foszfor

A foszforeszkálás jelensége mindig lenyűgözött. Gyerekkoromban olyan óráról álmodoztam, aminek a számlapján sötétben világító pontocskák vannak. (Halkan jegyzem meg: jelenleg egy ilyen óra birtokosa vagyok.) Namost arról fogalmam nincs, hogy ezek a mai partikellékek tényleg foszforral működnek-e, de hogy egyszerű, de igazán jópofa világító díszt lehet velük készíteni, az már biztos. És most gondolkodjatok nagyban, hisz nem arra gondolok, hogy összedugom a karkötőt, és ráaggatom valamire! Ó, nem. 

Na figyeljetek. 

Kell hozzá:

- befőttesüveg vagy mondjuk egy üvegpohár

- világító parti-valami, a karkötőt én azért választottam, mert vékony a műanyagcső, és könnyű elvágni. Oké, persze kell hozzá olló is.

Amit én szereztem be, az egy 3darabos, zölden világító szett volt, ebből egyet használtam fel a befőttesüvegre. A művelet egyszerű, de nagszerű - előszöris törjük meg a rudacskában a.... hát bármi is az, amit meg kell törni benne, de jó alapos munkát végezzünk egyik végétől a másikig.

Aztán egy ollóval, lehetőleg papírzsepi fölött vagy akár a vágás felületét beburkolva vágjuk el a rúd egyik végét. Az elővigyázatosság azért szükséges, mert szétfröcsög az anyag, ami tényleg elég mókásan néz ki a kis világító pöttyökkel, azonban nem vagyok biztos benne, hogy az asztalterítőnek és egyéb tárgyaknak jót tesz, és hogy mennyire maradandó.

Aztán a befőttesüvegbe dugva kezdjük el rázogatni, hogy kicsepegjen belőle a cucc. Nekem úgy sikerült az összes világító folyadékot kisajtolni belőle, hogy egy idő után óvatosan a másik végét is levágtam.

És ilyen könnyen, pár perc alatt készíthetünk egy elég pofás kis dísz, ami igazán egyedi és nagyon jól mutat. Most képzeljétek el, ha különböző színekben pompázna! Ahhoz is csak különböző színű karkötőket kell beszerezni.

Csomózz nyakláncot!

Egy köszönéssel illene kezdenem, szóóóval sziasztok! J Azt hiszem, én igazi Galagonya rajongó vagyok. Hálás is vagyok Eszternek és Gicának, hogy megengedték, hogy belekontárkodjak a blogba, na meg hogy egyáltalán csinálják, és lelkesek rendületlenül! Hajrá-hajrá Galagonya!

Hogy rátérjek a lényegre, egy csodaszép csomózott nyakláncot készítettem el, amit most meg is mutatok hogyan…

… Mindig is imádtam az ilyen ékszereket, de olyan drágának találtam a bolti árukat, hogy sose vettem, na meg most már azt is tudom, hogy elkészíteni sem olyan bonyolult dolog őket.

Amire szükségetek lesz, ha Ti is el szeretnétek készíteni:

•          Olló
•          Cellux / egyéb ragasztószalag
•          Zsinór - 1méter (nincs különösebb neve, olyat válasszatok, ami jó vastag)
•          Szerelőkarika
•          Kapocs
•          Bőr/szalagvég záró
•          Fogó

Nagy szerencsémre pont volt egy méterárú bolt a közeli bevásárlóközpontban, ahol a kreatív hobbis kellékeket levadásztam. Azért szerencsére, mert a kreatív hobbi boltban a zsinór 3000Ft-ért adnak 5métert, a méterárú boltban pedig 250 forint métere. Azt hiszem, nem kérdés miért ajánlom, hogy derítsétek fel a környék méterárú boltjait.. ;)

Legelőször elkészítünk egy „double coint knot” csomót, majd azt átalakítva kapjuk meg a mi végleges nyaklánc csomónkat.

1.lépés:  Csinálj egy hurkot, úgy ahogy a képen is látod. (P hurok)

2.lépés: A jobb oldali szárat húzd le a hurok előtt, majd a bal oldali szár alatt.

3.lépés: Ugyanebből a szárból csinálj dupla szárat, majd vezesd át a legfelső szár felett.

4.lépés: Ahogy a képen látod, vezesd a dupla szárat a P hurok teteje alatt és az utána következő  felett.

5.lépés: A legutolsó rész alatt is húzd át a dupla szárat.

(A 3.4.5. lépés egy ilyen felette-alatta-felette-alatta mozgásra hasonlít, így könnyen megjegyzitek majd a későbbiekben.)

6.lépés : Csinálj a dupla szárból szimplát, majd húzd szorosra a csomót, igazgasd a zsinór közepére. Így elérkeztünk az egyik kész csomónkhoz. Aki már ezzel is meg van elégedve, nyugodtan ugorja át a következő lépéseket. J

7.lépés: A jobb oldali szárat kihúzzuk a legalsó hurokból (Ügyelj rá, hogy  forma na változzon, ez fontos lesz a későbbiekben!)

8.lépés: Ugyanezt megcsináljuk a másik szárral is.

9.lépés: Most a bal oldali szárat alulról bevezetjük a jobboldali hurokba.

10.lépés: Most átdugjuk a jobboldali szár felett, majd a hurok felső része alá. /alul-felül-alul/ (figyelj rá, hogy ne húzd meg erősen, keletkezzen még egy hurok! )

 11.lépés: A másik szárat az előzőhöz hasonlóan 4 rész felett húzd át. Alul-felul-alul-felül.

12.lépés: Igazítsd a csomót szépre és már készen is vagy! J

Most hogy meg van a csomónk, mérjük le a szárakat ahhoz képest, hogy milyen hosszú nyakláncot szeretnénk. Ha megvan, ragasszuk körbe cellux-al ott, ahol vágni szeretnénk majd a szárakat. (Azért nagyon fontos, mert ez a fajta zsinór nagyon könnyen lebomlik ha vágják.) A cellux közepén vágd le a felesleges részt, majd illeszd rá a záró elemeket és a kapcsot. 

A legutolsó lépés pedig az, hogy próbáld fel és büszkén viseld legújabb D.I.Y. nyakéked. J

Pár hasznos tipp utószóként:

A záró elemeket és kapcsokat megrendelhetitek webshop-okból is. Szerintem érdemes rászánni az időt hiszen olcsóbban juthattok hozzá minden szépséghez ráadásul sokkal nagyobb választékból csemegézhettek mint a hobbiboltokban. Azok webshopok amiket meleg szívvel ajánlok:

www.csinaljekszert.hu, www.ekszerkellek.hu, www.zsu-bizsu.hu

Dia