2014. március 29., szombat

Egyszerű és kedves: bevirágozott csomagolópapír

Szeretem az egyszerű, gyors, de mutatós DIY ötleteket. Ilyet láttam talán valahol pinteresten, és azóta már többízben meg is valósítottam.



A virágokkal díszített ajándékcsomaghoz nem kell más, mint:

- egyszerű barna csomagolópapír, amit potom áron lehet minden írószerben beszerezni
- színes papír
- fekete tűfilc, olló, (stiftes) ragasztó

Először is ovális darabokat vágunk ki a színes papírból, én nagyjából elő szoktam rajzolni ceruzával. Ha a papírdarabok megvannak, akkor rendezzük el, hogy kb. hogy álljanak a virágok, majd csak fel kell őket ragasztani a csomagolóra. A tűfilccel megrajzolhatjuk a porzóit, aztán jöhetnek a szárak. És már készen is vagyunk.


Lehet persze több színű vagy más alakú virágokat készíteni, és pluszban még mást (levelek, bimbók) is rajzolni a csomagolásra. Ezzel az egyszerű ötlettel tehetjük gyorsan egyedivé azoknak a szeretteinknek az ajándékait, akik értékelik az ilyet.





2014. március 16., vasárnap

A kényelmes fekhely titka

Az utóbbi időben egyre több helyen láthatjuk, hogy mennyi minden jó, hasznos dolgot lehet készíteni raklapból. Mi is sokat ámultunk az egyszerű csodákon, és elhatároztuk (vagyis ekkor még inkább csak a Bazsi, ő a férfi a háznál), hogy bizony raklap ágyunk lesz.
Lett egy csodaszép új lakás, és kellett egy új ágy is. Elég kézenfekvő volt, hogy ha van raklap, ötlet, és kreativitás is, akkor újrahasznosítunk.

Nekiálltunk. A Bazsi meg én.


Amit használtunk:
- 4 db EUR-os raklap (ilyet tudtok vásárolni, de előbb azért kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél)
- körfűrész
- sarokcsiszoló (lamellás csiszolókoronggal)
- csiszolópapír
- rezgő csiszoló (bár sokat nem használtuk)
- akkus fúró
- vízmérték
- mérőszalag
- facsavar (az összeillesztésekhez és a megerősítésekhez kellett)
- vízbázisú alapozó
- vízbázisú kültéri fafesték
- védőkesztyű
- festőhenger, ecset.

Munkalapnak gumiabroncsokat használtunk, így könnyebben tudtunk vágni, csiszolni.

A szobánk adottságait nézve mi egy 160*200 cm-es ágyat terveztünk meg. Egy ilyen raklap 120*80 cm. Négy raklap összerakva túl nagy lett volna, ezért nekünk a hosszából le kellett vágnunk, a körfűrésszel.













Mivel volt egy kis anyaghiba, az egyik raklapon pár facsavarral megerősítettük a biztonság kedvéért, itt figyelnünk kell arra, hogy ne lógjon ki a csavar.





Ezek után jöhetett a csiszolás. Először rezgőcsiszolóval próbálkoztunk, de nagyon sokáig tartott volna, és nem is tűnt annyira jó megoldásnak. Így előkerült a sarokcsiszoló, elterjedtebb nevén a flex, lamellás csiszolókoronggal. Az éleket is érdemes lecsiszolni, illetve mindenhol, ahol a matraccal érintkezhet.












Az alapos csiszolás után megtisztítottuk a raklapokat, majd az egész felületet lealapoztuk a fentebb már említett vízbázisú alapozóval, amit azért fontos használni, mert ez nagyon száraz fa, és különben beszívná a festéket. Miután ezzel elkészültünk, 24 órát hagytuk száradni.













Mi a szobánkba illő fehér színt választottuk, és kicsit naturistán, egy rétegben festettük le. Ezután minimum egy napot hagytuk száradni.



4 darabban vittük fel a végleges helyére. Hogy ne karcolja meg a padlót, 30 db gumi bútoralátétet tettünk a "lábaira".


Utána illesztettük össze, 5 db fa léccel.











Rátettük a matracot és azóta is nagyon jókat és pihentetőt alszunk rajta.



Elsőre időigényesnek és macerásnak tűnhet, de csak egy-két szép délután, és egy kis kedv kell hozzá!
Hajrá!

(És köszönet Bazsinak a bejegyzés megírásához is!)






2014. március 12., szerda

Három bögre alternatív élete

Az történik, hogy takarítom a konyhámat, és észszerűsítem, és szanálom. Ennek során jópár nem használt dolog kerül eltávolításra, vázák, bögrék, poharak. Nem használom őket, minek legyenek elöl. Ott sorakoztak a pulton, és épp mellettük voltak a múlt héten beszerzett jácintok is, várva rá már jó pár napja, hogy időm legyen az átültetésre. Vagyis *időt szánjak* az átültetésre. Ez a látvány ihlette az ötletet, hogy a bögrék közül háromnak új életcélt adjak: virágokat fognak nevelni.



Semmi munka az egész, csak egy kis föld kell még hozzá. Arra az egyre figyeljünk csak később, hogy mivel a bögre alját nem lehet kilyukasztani, óvatosan adagoljuk a vizet, nehogy túlöntözzük a növénykénket. Az erdemény: szemet gyönyörködtető és illatos dísz, egy kis tavasz a lakásban.


2014. március 9., vasárnap

Flo

Hogy is van az a mondás? "Zenéről beszélgetni olyan, mint építészetről táncolni." Ezt a bejegyzést nagyon nehezen írtam meg, mert nem könnyű kitalálnom, vajon mit is írjak Florence Welchről, ami igazán jól jellemzi. 
Kezdem akkor ott, hogy nekem sokáig ő egy dallal volt azonos, mégpedig a Kiss With a Fist cíművel.



Szerintem évekig megvolt mindkét albuma, de valahogy idegenkedtem a stílusától. A fent említett dal teljesen más, mint bármi, amit azóta tőle hallottam, és jóval közelebb is áll az én zenei ízlésemhez, úgyhogy sokat hallgattam. Jól el is vegetáltam a Florence and the Machine nélküli zenei nagyszerűség nélkül, mikoris Gica volt az, aki kedvesen rámerőltette a zenéjét. Még mindig nem adtam be a derekamat, és az ellenérzésemet csak úgy tudtam megfogalmazni, hogy ő nekem túlságosan "nagyszabású". A videoi, a hangzása, minden olyan nagy és komoly és.... eh. Én jobban szeretem a szomszédlány/fiú-típusú előadókat, de tényleg. A jeget ha jól emlékszem az törte meg, hogy láttam egy élő koncertet, ahol nagyon szimpatikus volt, láthatóan izgult, és kedves sztorikat mesélt.
Be kell látnom, na, hogy igazán nagyszerű előadóról, dalszerzőről van szó. Érdemes rászánni egy kis időt, hogy megismerkedjünk a zenéjével. Íme egy jó példa: a No Light, No Light.



Amit még mindenképp érdemes meghallgatni, az a brit Capital Children's Choir meghajlása Florence nagysága előtt: feldolgozták ugyanis a Shake It Out című dalát. Valami csuda, hallga' csak!